Radnóti Est

„Rendkívüli találkozás Radnóti Miklóssal“ – a legmagasabb szinten!

Nehéz koszt lesz – gondoltam, miközben a még hiányzó német fordításokon dolgoztunk Józsival. Aggályaim az előadás első pillanatától szétoszlottak. Laczkó Vass Róbert szuggesztív, közönséget is bevonó, szavalt, vagy énekelt interpretációja mindenkit magával ragadott, éppúgy Szép András zongorajátéka. 

A két kolozsvári művész közös munkája által keletkezett megzenésítések a vers és a zene nagyszerű szimbiózisát képezték. A legkülönbözőbb zenei stílusban (sanzon, dzsessz) komponálva, a szövegek hangulatát tükrözték, még felfoghatóbbá tették azokat. Hannover és Hamburg után Hagenben is ráadásokat követelt a közelről, távolról jött szépszámú, hálás közönség. A végén rövid Mezőségi tánccal köszönte meg a Vadrózsa néptánccsoport a nagyszerű előadást a művészeknek. 

Lélekben gazdagodva és a viszontlátás reményében búcsúztunk el tőlük!